Hazát kell nekünk is teremtenünk!

2008. szeptember 11., csütörtök

A Székely Nemzeti Tanács az őszi parlamenti választások után ismételten Románia parlamentje elé kívánja terjeszteni Székelyföld Autonómia Statútumát. Tekintettel arra, hogy a tervezet közigazgatási határok módosítását is tartalmazza, a közigazgatási és a népszavazásról szóló törvény értelmében kötelező kikérni a lakosság véleményét helyi népszavazások megszervezésével. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának a népszavazás megszervezésére vonatkozó döntése a törvényben előírt előfeltételét kívánja megteremteni a törvénytervezet benyújtásának.

A javaslat szerint a népszavazás a közigazgatási határoknak a megváltoztatásáról szólna, és nem az autonóm Székelyföld létrehozásának igényéről. Ez utóbbi megtörtént, a székelység akaratnyilvánító népszavazását érvényesnek tekintjük, és nem kívánjuk megismételni. A kinyilvánított közösségi akarathoz ugyanis semmit nem tud hozzátenni a népszavazás hivatalos jellege.

Mindez megérthető bárki számára, aki az SZNT honlapján közzétett tanácsi határozattervezet indoklását elolvassa.

Ezek után érthetetlen Markó Béla RMDSZ elnök állítása, amely szerint ebben a kérdésben csakis országos népszavazás írható ki. A pártelnök nyilatkozata magyar szempontból rosszabb, mint az a negatív véleményezés, amit Románia Parlamentjének Törvényhozási Tanácsa adott 2004-ben a törvénykezdeményezésről. A nyíltan ellenséges, nemzetközi dokumentumokat is tendenciózusan átíró testület ugyanis nem az országos népszavazás elmulasztását rója fel a kezdeményezőknek, hanem a helyit. Szó szerint ezt tartalmazza: „Ebből a szigorúan formai, eljárásbeli szempontból nézve jelen törvénykezdeményezés nincsen alátámasztva a jelzett megyék polgárainak véleménynyilvánításával, hogy egy autonóm régióhoz kívánnak tartozni.”

Egy másik megközelítésben, ha a kezdeményezett helyi népszavazás kérdése tényleg Székelyföld autonómiájára vonatkozna, akkor is azt várnánk el a magyarság képviselőitől, az Európai Unióban honos gyakorlattal, a demokrácia elveivel érveljenek, hiszen, sem Skócia, sem Wales autonómiáját nem előzte meg egész Nagy Britanniára kiterjedő népszavazás. És folytathatnánk a példák sorát.

Félrevezető, sőt rosszindulatú a szövetségi elnök azon megjegyzése is, hogy "aki a romániai parlamenti választásokkor szervezne népszavazást, nem autonómiát akar, hanem demagóg módon népszerűséget hajhász". Hiszen az egyébként ajánlott november 30-i dátum kiválasztását gyakorlati okok indokolják: egyrészt így kevesebb költséggel szervezhető meg a népszavazás, másrészt a magyar közösség számára mozgósító erővel hat a két fontos esemény egyidejűsége. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a frissen megválasztott magyar képviselők és szenátorok már tevékenységük kezdetén támogathassák az autonómiáról szóló törvénytervezetet.

Mi késztet egy magyar politikust arra, hogy saját közösségének céljaival szemben ellenségesebb legyen, mint egy nemzeti elfogultsággal és a pártállami központosítás mentalitásával megterhelt testület? Mi készteti arra, az egyetlen parlamenti jelenléttel rendelkező romániai magyar politikai szervezet első emberét, hogy a csúsztatásokat sem mellőzve félre vezesse közösségét, semmibe vegye annak kinyilvánított akaratát? Ezekre a kérdésekre a pontos választ a jövő történészei fogják megadni, ha feltárják az RMDSZ bukaresti politizálásának titkait.

Nekünk azonban ma kell cselekedni. Illyés Gyula írta:
„mert egy nép feje bukik le velünk,
ha gyengék leszünk a parancsra, hogy
hazát kell nekünk is teremtenünk!”

Mi az erdélyi magyar közélet minden szereplőjét partnernek tekintjük ebben a hazateremtő küldetésben. Pártpolitikai és egyéni érdekektől mentesen igyekszünk az alapvető emberi és közösségi jogok, a törvényesség és az európai gyakorlat alapján érvényt szerezni a közösség akaratának.

 

Ferencz Csaba

 az SZNT alelnöke

Sepsiszentgyörgy, 2008. szeptember 12.

                                                                                            

< Előző		Következő >